2009. február 4., szerda

Küzdelem

Nos igen, bevallom őszintén, hogy küzdöttem rendesen ezzel a dombbal. Én voltam "Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le!" :D

Amint megláttam Ritánál ezt a mintát, szerelem volt első látásra és tudtam, hogy ezt nekem ki kell hímeznem! Hááát, ez az érzés mostanra elillant, de remélem hamarosan visszatér. ;)
A monoton zöld sorok hímzése miatt történt, bár néha megtörte a "csendet" pár betű és a madarak, de azért mégis....
Tehát itt tarok most és boldog vagyok ahogy a minta többi részére nézek, mert látom,érzem, hogy ismét szerelem lesz belőle! ;)))
A baloldali madárkát még ki kell kontúroznom és utána végre! készülhet a házikó és a szépséges virágok!

6 megjegyzés:

Szentpyr 2009. február 4. 15:43  

hűűű, pedig milyen szép ez a domb, persze, mert nem nekem kellett hímeznem;)!!!

Dora 2009. február 4. 20:52  

Nekem nagyon tetszik ez a kép, még mindig :) Én ezekkel a kézzel festett fonalakkal kivételesen szeretek egybefüggő blokkokat himezni, szeretem nézni ahogy váltogatják a szineket. Sima fonalakkal tuti utálnám!

Dora 2009. február 4. 20:52  

De tényleg már a jobbik fele jön, én imádok házikókat himezni :-D Kolos meg imádja a házikókat, minden ilyet neki "kell" adnom ;)

dviki 2009. február 5. 10:15  

Rita, most, hogy már "letudtam" én is gyönyörködöm benne! ;)

Dóra, kézzel festett fonal ide, kézzel festett fonal oda, én örülök, hogy "letudtam". ;)
A házikó hímzés nekem is kedves feladat, azt már alig várom!

Márti 2009. február 5. 14:26  

Nagyon szép lesz és nagyon szépek a keresztszemeid!!!! :)

dviki 2009. február 5. 20:59  

Márti, köszönöm a bókot! Én meg nálad szoktam "irigykedni" a szép x-eidre! :)))